mindig máshol jársz,
Mint Én.
Az utunk eltűnt rég,
az összes emlék szép,
A Miénk.
De minden perc mit éltem Veled
tudd már részem,
a Miénk.
A mosoly rajtad még,
pont olyan, mint rég,
Csak már, nem az enyém...
Miért kellett másképpen,
miért van, hogy mást érzek
mint Te,
Nekem egész másról szól!
Még mindig kívánlak,
csak tudd, Én itt várlak
Örökre
Hisz minden rólad szól...