Azt nem értem ha egyszer megszületünk és vagyunk akkor miért nem lehet saját döntésünk úgy hogy senki nem szól bele és hogy tisztán lássuk mert az már milyen gáz hogy saját érzéseimmel sem vagyok tisztába. Aztán meg mi az hogy szeretünk valakit és közben nem lehet a tiéd tiszta szar. Van egy bizonyos személy aki tök sokat jelent neked kavarsz vele és tök bele szeretsz a lány komolyan gondolja a fiú nem. És a lány tiszta szívéből szereti a fiú játszik vele a lány nem veszi észre. A lány meghal érte a fiú össze jön egy ribanccal. A lány látja őket smárolni és sír és soha többet nem bír a fiúra nézni bármennyire is szereti.De a lány tudja hogy soha nem szeretett ennyire senkit lehet hogy csak pillanatnyi fellángolás ? pasz.
Lány és fiú közötti "úgy nevezett barátság " eddig soha nem vezetett jó dolgokhoz , vagy szerelem lett belőle vagy óriási csalódás.
Szerintem bizonyos emberek csak azért képnek be az életünkbe hogy kárt tegyenek bennük és hatalmas sebet sok emlékkel együtt.